A 12. hetes ultrahangra sétálgatva (elmentem a postára meg vissza) észrevettem, hogy a hátizsák nyomja a derekam. Aznap sokat gyalogoltam még (összesen 6 km), úgyhogy mikor utána napokkal még mindig fájt a derekam, azt hittem, hogy megnyomta a hátizsák. Rákérdeztem a háziorvosnál, nőgyógyásznál, védőnőnél, mindhárman azon a véleményen vannak, hogy a derekam fájása a medencecsontok változása miatt van. Szerencsére idővel enyhült, viszont háton fekvésnél még nyomja az ágy,azon kívül csak akkor érzem, ha sokat állok vagy megyek.
Múlt hét hétfőn feküdtem az ágyban és néztem a tv-t, amikor egyszer csak csiklandozást éreztem a hasamban. Meglepődtem, nem tudtam, mi ez. Megkérdeztem másokat is, és kiderült, hogy megéreztem a babát. Attól a naptól kezdve minden nap érzem,bár már picit másképp, de mivel evés után jobban érzem, így biztos vagyok benne, hogy Ő az. <3
Ami pedig a legjobb, elkezdett nőni a babapocakom. A 13. hét után vettem észre, hogy már nem úgy domborodik a hasam, ahol eddig. Aztán ahogy teltek a napok, tegnap volt itt haverom, már ő is észrevette, úgyhogy most tök büszke vagyok magunkra! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése